Wass Albert: Kard �s kasza (r�szlet)

- Isten csak j�t adhat - mondta szel�den az �reg.
Az idegen ember sz�rcs�lte a vizet a forr�sn�l, hangosan.
- A rossz mind�g csak embert�l sz�rmazik - folytatta az �reg -, m�gpedig az olyant�l, aki nem tudja az igazat...
- Micsoda igazat? - mordult fel a forr�sn�l kuporg�.
- Ah�ny ember, annyi igazs�g...!
- Csak EGY igazs�g van - jav�totta ki a v�nember cs�ndesen -, s ez Isten.
Isten, aki j�, s aki rosszat nem is �smer. Amit pedig Isten nem �smer, �cs�m, az nincsen is...
Az ember ott a v�zn�l �sszeh�zott szemekkel, kutatva n�zett f�l.
- Furcs�n besz�l kigyelmed... t�n csak nem maga az a vak ember, akir�l azt mondj�k, hogy mindent l�t?
Akit szent embernek mondanak? Aki gy�gy�tani tud?
Az �regember megr�zta a fej�t.
- Isten gy�gy�t, fiam, nem �n.
Ha pedig az igazat akarod tudni, h�t m�g � sem. Mert a val�s�g az, hogy nincs mit gy�gy�tani. Betegs�g, baj, meg minden, ami rossz, emberi f�lelem tal�lm�nya csak. Mint az �jszakai �rny�k, amit vad�llatnak, vagy k�s�rtetnek n�zel az erd� sz�l�n. Ha F�nyt vetsz re�, elt�nik nyomban, mert hiszen ott se volt soha...
 

Wass Albert: Te �s a vil�g

Nincs vagyonod? Nincs h�zad, telked, �rt�kes t�rgyaid? Nincs p�nzed? A rig�nak sincsen. M�gis � a legvid�mabb teremt�s.
Igaz, neki nem kell cip� �s nem kell ruha. �tel�rt sem fizet, csak f�ttyel. Lak�s�rt sem fizet. Fiait ingyen tan�tja az erd�. A rig�nak k�nny�, mondod, �s igazad van. A rig�nak val�ban k�nny�. � ma is �gy �l, ahogy Isten annak idej�n elind�totta az els� rig�t. Mi nem �gy �l�nk. Az els� ember nem tudta m�g, mi a vagyon. �s hiszem, hogy boldog volt m�gis.
Pedig az els� ember nehezen �lt. Gondold csak el. Bunk�val v�dekezett a vad�llatok ellen. B�r�ket maga h�zta le, maga k�sz�tett ruh�t �s l�bbelit bel�l�k. Barlangban lakott �s moh�n aludt. Nem volt villanyvil�g�t�sa. Semmije sem volt. M�gis, azt hiszem, szerette az �letet.
�rvendett a sz�lnek �s a napnak. A leveg�nek. Annak, hogy eg�szs�ges, �s ha f�radt volt, annak, hogy lefekhet a moh�ra pihenni. �rvendett az izmainak �s mosolygott, ha pillang� sz�llt el�tte. Ha gy�m�lcs�kkel megrakodva t�rt haza �sszkomfort n�lk�li barlangj�ba, ha bunk�ja egy vadat le�t�tt: gazdagnak �rezte mag�t. �s mert gazdagnak �rezte mag�t, gazdag is volt.
Err�l eszembe jut, hogy ismertem embereket, akik palot�ban laktak, naponta �j ruh�t vehettek magukra, azt ettek, ami esz�kbe jutott, halomban �llt k�r�l�tt�k a vagyon, gy�raik voltak �s bankbet�tjeik �s m�gis folyamatosan t�prengtek, t�rt�k a fej�ket, bele�sz�ltek a gondba, mert minden�ron azt akart�k, hogy m�g t�bbj�k legyen. Voltak ugyanis emberek, akiknek m�g t�bb gy�ruk volt �s m�g t�bb bankbet�tj�k. Szeg�nyeknek �rezt�k magukat azok mellett, �s mivel szeg�nyeknek �rezt�k magukat, szeg�nyek is voltak.
Pedig mondom, palot�ban laktak. Sokkal t�bb szob�ban, mint amennyit egy�ltal�n haszn�lni tudtak volna. Villanyvil�g�t�suk volt �s f�rd�szob�juk, nem is egy. Nem z�rt�k le soha a villanyukat �s a f�rd�szob�ban b�rmikor folyt a melegv�z, csak meg kellett nyitni egy csapot. T�len k�zponti f�t�s �rizte az egyforma meleget �s nem volt soha sz�nhi�ny. R�di�juk volt �s gramofonjuk, rengeteg sok lemezzel. Eb�dl�ben ettek, finom porcel�non, ez�st ev�eszk�zzel. Csel�dek szolg�lt�k ki �ket. Nem kellett se f�t v�gjanak, se vizet hordjanak, se ed�nyt mosogassanak, se f�zzenek, se seperjenek, se cip�t takar�tsanak: mindezt megcsin�lt�k helyett�k m�sok. Olyan ruh�ba �lt�ztek, amilyenbe j�lesett. Az utc�kon, ahol j�rtak, tele voltak a boltok kirakatai mindenf�le sz�p holmival �s minden elad� volt. Minden boltba bemehettek �s mindent megv�s�rolhattak, ami csak szem�knek megtetszett. Amikor esz�kbe jutott, elmehettek a sz�nh�zakba �s a hangversenyekre. K�nyelmes aut�k r�p�tett�k �ket �s utazhattak �s nem kellett soha, sehol sorba �lljanak.
M�gis szeg�nyek voltak. Nem �rtek r� �rvendeni a napf�nynek, a v�znek, a leveg�nek, a vir�goknak, az �telnek. Nem �rtek r� egyszer�en, mert �jjel-nappal gondok k�z�tt futkostak, hogy mik�ppen szerezhetn�nek m�g t�bb p�nzt. Mert ami volt, azt kev�snek �rezt�k. �s amit az ember kev�snek �rez, az val�ban kev�s is.
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rig�ra �s az �semberre. Gondolj arra, hogy meztelen�l j�tt�l erre a vil�gra �s meztelen�l t�rsz bel�le vissza. Vend�g vagy ezen a f�ld�n. Csak az a Tied, amit a b�r�d alatt hozt�l �s elviszel. Gazdag, aki eg�szs�ges. Aki er�s. Aki nem szorul m�sra. Aki f�l tudja v�gni a f�j�t, meg tudja f�zni �tel�t, meg tudja vetni �gy�t �s j�l alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egy�k, legyen ruh�ja, cip�je �s egy szob�ja, amit otthon�nak �rez. F�ja, amit f�lapr�thasson. Aki el tudja tartani a csal�dj�t, �tellel, ruh�val, cip�vel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. �rvendhet a napf�nynek, a v�znek, a sz�lnek, a vir�goknak, �rvendhet a csal�dj�nak, a gyermekeinek �s annak, hogy az ember �l. Ha van �r�me az �letben: gazdag. Ha nincsen �r�me benne: szeg�ny.
Tanulj meg teh�t �rvendeni. �s ismerd meg a vagyonodat, amit a b�r�d alatt hordasz. �lj vele �s �ltala, �s f�k�ppen: tanulj meg �rvendeni!
Vend�g vagy a vil�gban �s ez a vil�g sz�p vend�gfogad�. Van napsugara, vize, pillang�ja, madara. Van vir�ga, rengeteg sok. Tanulj meg �rvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet t�r�dni vel�k �s t�bbet azzal, ami m�g a vil�g sz�ps�g�b�l csod�latosk�ppen megmaradt, az emberis�g minden puszt�t�sai mellett is.
Nem gy�z�m eleget mondani: tanulj meg �rvendeni. Annak, hogy �lsz. S mert �lsz: gazdag lehetsz.